Életünk egy évét zárjuk,
Következő évünk várjuk.
Barátomnak.. azt kívánom:
Új év jobb legyen, mint várod!
Legyen egészség, s boldogság,
Istenünk vigyázzon mindig rád!
Álmod, vágyad, teljesedjen,
Nagyon boldog éved legyen!
Adjon Isten békességet,
Kedvet, erőt, egészséget,
Boldog Új Évet kívánok."

JANUÁR 1. – ÚJÉV Vörösmarty Mihály: Újesztendei szép kívánság(részlet)Éljetek míg kedvetek tart, Éljen úri házatok,Míg a szép leány kapós lesz, S kedves a bor, és kenyér,Míg szomszédba a magyarnak Nem kell futni ezekért,Míg szivetek, mint a gyertya Oly vídámon égdegel,Szemetekben az örömtűz, És az erő nem hal el; – Tóth Árpád: Újévi vers a vén házalóról és a fiatal vigécről(részlet)Meghalt a könnyet mázoló,Vesékbe gázoló,Rossz portékákkal házalóÓ esztendő,S most új, vígabb élet kezdendő! Nagy László: Adjon az istenAdjon az Istenszerencsét,szerelmet, forrókemencét,üres vékámbagabonát,árva kezembeparolát,lámpámba lángot,ne kelljenkorán az ágyrahevernem,kérdésre választő küldjön,hogy hitem széjjelne düljön,adjon az Istenfényeket,temetők helyettéletet –nekem a kérésnagy szégyen,adjon úgyis, hanem kérem.

(részlet)Az év kezdőnapja

A római naptár kialakításakor, még a Hold járásához akarván igazodni, valószínűleg azért helyezték a decembert követő hónapot Ianus isten oltalma alá, hogy a téli napfordulót kővető újhold napján kezdhessék meg az új évet. Amikor pedig ez a naptár teljesen elszakadt a Hold járásától, egy, a hagyományoshoz közeli időponton rögzítődött az évkezdet – történetesen 8 nappal a téli napforduló után. A ciklikus luniszoláris évek egy hónapot is könnyűszerrel kitevő ingadozásai pedig azt eredményezték, hogy az év kezdete a ciklus adottságai szerint hol megelőzte, hol követte valamelyik napfordulót vagy napéjegyenlőséget, bár mindig a közelükbe esett.

A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja. A valóságban ez nem történhetett egyik napról a másikra. A consulok „évet nyitó” hivatalba lépésének ideje például egészen i.e. 153-ig március Idusának tájára esett, csak azt követően helyezték át január 1-jére. Mindazonáltal a római szokások tanúsága szerint bizonyos évkezdő jellege január 1-jének is régóta megvolt. A polgári évet a Saturnalia ünnep (dec. 17–23.) zárta le, s ennek „tizenkettedére” január 1-re, Janus isten orgiasztikus ünnepére esett a római „karácsony”, amennyiben ekkor ajándékozták meg az emberek kölcsönösen egymást, s szerencsét hozó örökzöld olaj- vagy babérággal díszítették fel otthonaikat. A kettősséget végül is Julius Caesar naptárreformja szüntette meg (i.e. 46), ezután került a római újév véglegesen január 1-jére.

Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás

Széki népdalEz új idő, újesztendő,Most kezd újulni,Újulását, víg örömmelKezdjük hirdetni.Hirdeti már a MessiástEljöttnek lenni,Legyetek a nagy IstennekMind új hívei. Újévköszöntő

Fonó, Budai Zeneház

(hanganyag)

Faltisz Alexandra: Ez új idő...

Adjon Isten minden jótAdjon Isten minden jótEz új esztendőben:Jobb üdőt, mint tavaly volt,Ez új esztendőben;Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,Jó termést és jó vásártEz új esztendőben;Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Zsíros esőt, kövér hót,Ez új esztendőben;Bő aratást, szüretet,Egészséget, jó kedvetEz új esztendőben!Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Drága jó bort, olcsó sótEz új esztendőben;Jó kenyeret, szalonnátTizenkét hónapon átEz új esztendőben!Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Vegye el mind a nem jót,Ez új esztendőben;Mitől félünk, mentsen meg,Amit várunk, legyen meg,Ez új esztendőben! Vörösmarty Mihály: Újesztendei szép kívánság(részlet)Éljetek míg kedvetek tart, Éljen úri házatok,Míg a szép leány kapós lesz, S kedves a bor, és kenyér,Míg szomszédba a magyarnak Nem kell futni ezekért,Míg szivetek, mint a gyertya Oly vídámon égdegel,Szemetekben az örömtűz, És az erő nem hal el; – Tóth Árpád: Újévi vers a vén házalóról és a fiatal vigécről(részlet)Meghalt a könnyet mázoló,Vesékbe gázoló,Rossz portékákkal házalóÓ esztendő,S most új, vígabb élet kezdendő! Nagy László: Adjon az istenAdjon az Istenszerencsét,szerelmet, forrókemencét,üres vékámbagabonát,árva kezembeparolát,lámpámba lángot,ne kelljenkorán az ágyrahevernem,kérdésre választő küldjön,hogy hitem széjjelne düljön,adjon az Istenfényeket,temetők helyettéletet –nekem a kérésnagy szégyen,adjon úgyis, hanem kérem.

(részlet)Az év kezdőnapja

A római naptár kialakításakor, még a Hold járásához akarván igazodni, valószínűleg azért helyezték a decembert követő hónapot Ianus isten oltalma alá, hogy a téli napfordulót kővető újhold napján kezdhessék meg az új évet. Amikor pedig ez a naptár teljesen elszakadt a Hold járásától, egy, a hagyományoshoz közeli időponton rögzítődött az évkezdet – történetesen 8 nappal a téli napforduló után. A ciklikus luniszoláris évek egy hónapot is könnyűszerrel kitevő ingadozásai pedig azt eredményezték, hogy az év kezdete a ciklus adottságai szerint hol megelőzte, hol követte valamelyik napfordulót vagy napéjegyenlőséget, bár mindig a közelükbe esett.

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd(részlet)Újév

Újév (jan. 1.) vagy kiskarácsony Krisztus körülmetélésének ünnepe. A Müncheni-kódex naptárában: Úrnak környekezete napja, az Érdy-, Lányi-kódexben kiskarácsony, Bornemissza Péter és Telegdi Miklós prédikációiban Úr körülmetélkedése.

A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére kicsapongásokkal ülték meg, ennek helyére rendelte az Egyház a circumcisio ünnepét. Már a rómaiak is e napon jót kívántak egymásnak az új esztendőre, amelyet ajándékkal (strena) viszonoztak.

Biblia – Szám 6,22–27– Az áldásSzent István Társulati Biblia

Így szólt az Úr Mózeshez: "Mondd meg Áronnak és fiainak: Így áldjátok meg Izrael fiait, e szavakkal: Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked üdvösséget! Hívják le Izrael fiaira a nevem, és én megáldom őket."

Biblia – Gal 4,4–7–Isten gyermekei vagyunkSzent István Társulati Biblia

De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.

Biblia – Lk 2,16–21 – A pásztorok hódolata; A névadásSzent István Társulati Biblia

Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik. Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.

Bod Péter: Szent Heortokrátes(részlet)

Az esztendőnek legelső napja ez: melyet a római pogányok nagy örömben, sokféle vigasságokkal, áldozatokkal, egymásnak köszöntésekkel, ajándékokkal, vendégeskedésekkel, táncokkal, oktalan állatoknak bőrökben való öltözésekkel, férjfiaknak asszonyok, asszonyoknak férjfiak köntösökbe való járásban s még sok fertelmes vétkekben is töltöttek el. A pogányok keresztyénekké lévén, ez a megrögzött rossz szokás a keresztyének közé is béjött, hogy azt töltötték (1) nagy vigasságban, táncban, vendégségben, (2) egyik a másiknak köszöntésekben, (3) ajándékoknak küldözésekben, amelyek mind édesekből, mézes tésztaneműből, figékből, malozsa-szőlőkből állottak. (4) Utcákon nyargalódzottanak, a gazdagoknak ajtajokon éneklettek, muzsikáltak. (5) Zöld füvet, ágat tettek el a házban, a személyek számok szerént, abból jövendöltek. (6) Tüzet és házi eszközöket azon a napon ki nem adtanak.

(...) még a mi időnkben is sok rendeletlenségek mennek véghez; bizonyítják ezt azok, akik Újesztendő éjtszakáján zöld fű vagy hagyma kalendáriomokat készítenek. Nem is lehet minden babonát eltörleni, amíg az ember lészen a földön.

II. János Pál: Újévi ima

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium honlapja

(vers)Szentmihályi Szabó Péter: Újév előtti számvetés

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium honlapja

(vers)

(részlet)Köszöntők, kántálás

A január elseje hazánkban régóta az ajándékosztás napja (Dies Strenarum). Galeotto Mátyás király udvaráról szólva így ír: „Kalendis Januariis, in circumcisione Christi consueverunt Hungari strenam dare, hoc est donum, pro bono omine incipientis anni. [Január 1-én, Krisztus körülmetélésének napján a magyarok sztrénát, vagyis ajándékokat szoktak adni, hogy jól kezdődjék az év.]

Mint Zsigmond lengyel herceg számadáskönyve igazolja, a XVI. század legelején is (tehát a naptárreform előtt) január elsején volt a budai királyi udvarban az újévi ajándékosztás. Egyházak, iskolások, kertészek és várkatonák, zenészek és szakácsok, a kutyás citerás, a különböző mesteremberek mind január elsején kapnak ajándékot. Ezen a napon minden iskolából eljönnek Zsigmondhoz a diákok; az ostyahordás szokásáról is hallunk már e feljegyzésekben.

Tamási Áron: Hatvannégy elindul(részlet)

Nagyon régi hónap a január. Több mint két és fél ezer éves. A rómaiak második királya alapította, Numa Pompilius, s szabinokat jellemző rendszeretettel. De akkor, s még sokáig, nem volt olyan jó dolga ennek a januáriusznak, mint a későbbi időkben. Ugyanis a hónapok között a tizenegyedik helyre osztotta a király, s csak idők teltével rukkolt az első helyre. A dicsőségét azonban meg kellett fizetnie, mert szegény januáriusznak levágták a farkát, s így lett belőle csak január.

Nevében az istenek atyját őrzi, Ianust. Ha valaki nagy cselekedetre határozta el magát, Ianushoz imádkozott. Öreg isten lévén bizonyára fárasztó volt neki, hogy erre-arra forgassa a fejét, s úgy vigyázza, hogy nem jön-e valamerről veszedelem. Ezért két arcot vett magára, s így kényelmesen őrködött.

Csokonai Vitéz Mihály: [Újévi ajándék](részlet)Most szegény háztól, hol az úr magános,Így telik. Majd tán vidorabb napunk lesz,Lilla ifjasszony ha jövő karácsonyt Érheti vélem.E szívből eredett újesztendői ajándékZáloga szívemnek légyen örökre, Juli;Éljetek, óh szeretett lelkek! kiket édes örömmelGyakran emlegetek hegyközi lakhelyemen. Tompa Mihály: Új évkor(részlet)Isten házába gyűlA hívő nép új évnek ünnepén;Holott forró imátA buzgó néppel híven mondok én.És a fohász imígySzáll ég felé: ajándokozz nekünkAz új év kezdeténÚj szívet, új lelket, jó Istenünk! Virág Benedek: Újesztendőkor(részlet)Jer, kérjünk az Egek nagy Urától annyi segédet,Annyi erőt, hogy nyujthassuk hosszabbra hanyatlóNapjait éltünknek szép érdemek által; ezekbőlÁllnak az esztendők nem számból. Arany János: Almanach 1878-ra(részlet)Itt van tehát: megjött az Új év, Mint biztató előlegem;Háromszázhatvanöt nap-éjre Halvány reményszínt hoz nekem;Bár majd, ha eljön a valódi, Nem lesz, mint most, ruhája zöld;Inkább hiszem, hogy a küszöbnél Fejér, halotti leplet ölt. Arany János: Újévi köszöntés(részlet)Így bolyongok télen, nyáron,Porba, fagyba, vizen, sáron Tisztem teljesítni kész;És most boldog új esztendőtKíván szebbnél szebb jövendőt Tüge Sándor levelész Rájnis József: Új-esztendői ajándékocska(részlet)Minthogy az új esztendőnek víg hajnala fénylik, És sok gyenge leány szép adománynak örűl,Én is imez képpel tisztellek; ha engemet esmérsz, Tudva vagyon nálad, kedves Hiella! kié?

(részlet)A költői szövegek

A reális életkörülményekről vallanak a szatirikus énekek is. Az ismert újévi mondókát (Újesztendőbe bújj a kemencébe, szedd ki a pogácsát… stb.) a következő módon alakították át Nagyhalászban az ínséges háborús időben:

ÚjesztendőbeBújj a kemencébe,Szedd ki a málétRongyos lepedőbe:Adj egyet belőle!Bogdán István: Régi magyar mulatságok(részlet)A karácsonyolás

Kiskarácsony, vagyis újév napja már az ókorban is az ajándékozás és jókívánság napja volt. A szokás aztán Európa-szerte elterjedt. Eleinknél is. Már Galeotto említi 1487-ben a sztrená-t, vagyis az újévi ajándékot, és prédikált róla Telegdi Miklós is 1580-ban:

„Szokás peniglen a keresztények között, hogy új esztendőben nagy szeretettel köszönnek, és ajándékokat osztogatnak egymásnak.”

Az ajándékozás később nálunk a múlt században karácsonyra tolódott át, a jókívánság azonban, újév napjához kötötten, ma is élő szokás. S bizony, amikor éjfelet ütvén az óra, buék-kal koccintjuk poharainkat, nem gondolunk arra, hogy sok ezer esztendős szokást követve, mais hiszünk a szó mágikus erejében.

Jeles napok dalai(részlet)

2. Hirdeti már a Messiás eljöttnek lenni, legyetek a nagy Istennek buzgó hivei! 3. Alsó kék ég, felső szép ég, dicsérd uradat, urad áldja menny, föld, tenger, te megtartódat. 4. Megtartódat, táplálódat, te hozsannádat, hozsanna néked, Úristen, adj új napokat.5. Új napokkal, bor-, buzával látogass minket. mi is neked úgy szentelünk víg esztendőket. (szavalva:)Diksi-buksi garajcár, bújj ki az ablakfián! Tyúk ide, búbos, kalács ide, fonatos! A gazdasszony piros, a jánya takaros, az ura bakkancsos! Nagyszalonta (Bihar)
Kodály, 1916.

Faludy György: XXV. Újév(részlet)Vak számok!Ti számoltok nekem silánynapszámot.Hat évetgondolok el és más leszek,ha élek.Vagy tizetveszek s fakulnak arcomona szinek. Illyés Gyula: Újévi ablakÚjévi ablakHóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhóhány bukás hány elsikoltott némaohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohmennyi végső későohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohmennyi hiábavalóohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohohoh mennyi halál-tiszta szó Illyés Gyula: Újév reggeli séta(részlet)…Búcsuzó, búcsuzóul hadd hagyjam hát: sosembúsan, de – hány buktatón túl – példamód derüsen,megpróbált nép kipróbált vénjei – föl a főt!Köszöntsük – bár kínmosoly ráng ajkunkon – az Időt. Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén(részlet)Szaporodjon ez az országEmberségbe’, hitbe’, kedvbe’,s ki honnan jött, soha sohane feledje.Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,vissza nem fognak a kátyúk…A többit majd apródonkéntmegcsináljuk. Tóth Árpád: Újév reggele(részlet)Véget ért aSzilveszter-éji szender.Felkelne az ember.De nem mer.Mert jön a kenetesBasszusú szemetes.

(részlet)Szilveszter elmúlt, arészegségek, berúgások, csókok, kurválkodások, táncok, sírások,nyávogó, nyerítő, röfögő meztelen szerelmeskedések éjszakája, azévzáró utolsó téli éjszaka! Mint az ítélet. Mint a végítélet éjszakája.És hol vagy te már, hol vagy Öreg Csontváz, hol vagyLajos? És lesz-e holnapunk még, és lesz-e Új Szilveszterünk, nekünk,akik még megmaradtunk Jövendő Emberiségnek? Lesz-e? Lesz-e?Lesz-e? Mért nem lehettél ezeréves, tízezeréves, százezeréves, mint amondabeliek, az istenek, titánok, félistenek, vagy akár a meseszörnyek,a Tündérkirályok, Griff Anyák, Béka-hercegnők, azAlvilág és Túlvilág emberevő, dögálmot sugárzó Madárember-Parancsolói?Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszásÉvkezdő babonák, jóslások

A sok újévi babonás szokásra vonatkozó feljegyzés közül Fábián József megemlékezését közöljük a gyümölcsfák január 1-i megvarázslásáról: „A köznép között még most is uralkodik sok hellyeken az a' haszontalan szokás, hogy Ujj Esztendő éjtszakáján meg-babonázzák a' gyümöltsfákat. Némellyek ekkor semmit se szóllanak, mások pedig holmi áldásokat mondanak a' fákra, és bizonyos Tzeremóniákat követnek el azok körül. Mind ezeket olly véggel tselekszik, hogy a' fák a' következendő nyáron annál több gyümöltsöt teremjenek” Nézzétek! mire nem viszi az embert a' babonaság!…. Osztán miért kelene éppen Uj-Esztendő éjtszakáján tselekedni, és nem egyébkor? – Más forma nap e' ez mint más nap az esztendőben. Az emberek rendelték azt, hogy az esztendő Januárius' első napján kezdődjön számláltatni, melly napon édes Idvezitőnk környülmetéltetvén vért ontott legelőször. De ettől nem vehet ez a' nap semmi ollyas erőt, melly bizonyos babonaság alatt a' fák' gyümölcseire is kiterjedne. Több az, hogy nem is tudni azt bizonyosan, mellyik légyen a' Kristus' környülmetéltetésének a' napja, mivel az ő születésének napját nem lehet megmondani világosan. Hogy a' Keresztyének első Januáriuson kezdik számlálni az Esztendőt, a' tsupa szabad akarat szerént való dolog, melly a' természetbe semmi változást nem okozhat.„

Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás(részlet)Évkezdő ünnepek

Római hit szerint minden cselekmény kezdete, annak kedvező vagy kedvezőtlen volta előjel annak sikerére vagy balsikerére. „Minden kezdésben benne a jó meg a rossz” – mondja Ovidius. Ezért Rómában vidám hangulatban üdvözölték az újévet, hogy az egész esztendő ugyanígy teljék el. Az emberek édes ételeket, mézet, datolyát, aszalt fügét fogyasztottak, pénzzel és más figyelmességekkel ajándékozták meg egymást. A frissen hivatalba lépő magistratusok jelképesen ezen a napon kezdték meg működésüket a nyilvánosság előtt. A császárkorban ezek a szokások tovább terebélyesedtek.

Hubay Miklós: Új év első rossz napja(részlet)

Kialvatlanul kezdem az új évet. És ráadásul messzi úttal, aztán visszautazással. Térülök, fordulok. Talán alváshoz se jutok a következő éjszakán.

Genovába kell mennem, a Római karnevál próbáira.

A buszban veszem észre, már az állomásra menet, hogy a vasúti félárú igazolványom otthon hagytam. Így nemigen fog maradni pénzem az étkezőkocsiban enni valamit.

Alvás és evés nélkül kezdem tehát az új évben a munkát. A fáradtság és ingerültség mérgeivel óhatatlanul inficiálni fogom a színészeket, a rendezőt, a fordítót. Ezek a mérgek beszívódnak majd az előadás szövegébe is. Még a közönségnek is jut majd belőlük valami. Aztán a kritikákba. Ismét vissza belém.

Általános szepszis.

Nem volna szabad elindulnom. Ezt latolom, amíg a jegypénztár előtt a soromra várok.

Persze, elindulok.

Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek(részlet)Berlini kaland

A hónap elsejét jelentő „calendae” szónak azonban volt egy, a kalendáriumnál még kalandosabb származéka is, a „kalandos” szó, amelyet a magyarban már 1211-ben ki lehet mutatni. Igaz, akkor még nem jelentett abenteuerlich-et, hanem csak „egyesületi tagtársat”, később „szövetségest”. A kalendáriumnak erre a furcsa származékára pár esztendő előtt Berlinben figyeltem fel, amikor a legrégibb berlini belváros utcáin kódorogva, egyszerre csak igen magyarosnak tetsző utcatábla ugrott a szemembe, amely szó szerint így hangzott: „Kalandsgasse”.

Ágh István: Újesztendei várakozás(részlet)Megkönnyebbült lélekkel fogadoma naptári öregkort, ezt is megértemannyi kétség, baljóslat ellenére,már nem fújom Szilveszter éjjelén,révült ördögűző, a papírtrombitát,ám azt se firtatom, hogyan s mitőlvészeltem át az önpusztító időt,a heveny és idült bajokat, s mifélehajlam, kedvező csillagok következtében. Weöres Sándor: Újévi jókívánságok(részlet)Pulyka melle, malac körme, liba lába, csőre -Mit kívánjak mindnyájunknak az új esztendőre?Tiszta ötös bizonyítványt, tiszta nyakat, mancsot,nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot.Tavaszra sok rigófüttyöt, hóvirág harangját,őszre fehér új kenyeret, diót, szőlőt, almát. Weöres Sándor: Öröknaptár(részlet)Küszöbön már az újév.Topog. Csizmájáról havat ráz.Arcát csuklyája rejti el,nem látni, zord-e vagy mosolygós,nem tudni, mit hoz most és sohatöbbé,nem vélni, mit visz mindörökre,kérdéseimre nem felel. Lator László: Újesztendő(részlet)Újév éjén egy ház falának rogyvaöklendezett egy nő a köruton.Úgy nézte önnön mocskát iszonyodva,mint egy magára maradt vajudó.Hogy mondjam el a darabokra törtéjféli tánc nyomott káprázatát?A rossz világ egy pontba sűrüdött,jelképesen mutatva meg magát. Weöres Sándor: Újesztendő(részlet)Új esztendő küszöbét hó fedi,örökzöldjét zivatar tépkedi.Újesztendő fut tovább: fény-özön,virágnyitó kikelet ránk köszön. Illyés Gyula: Újév napján írtam(részlet)Újév napján írtam, amit eddig írtam,halott emlékeim fölött virrasztottam.Melyen át először néztem szét e földön,a kis ablakot most szomorúan törlöms nézem a hófedte határt fáradt szemmel:fehér buckáival, mint megőszült tenger. – Szabó Lőrinc: Újévi katica(részlet)Túlkorai fény csalt elő: jobb,ha még ablakomban maradsz.Az uj évnek vagy hírhozója,mint a kéményseprő, a gomba s a szerencsemalac, –ne menj hát halni, pici Hétpötty!Volna csak itt, példádon átszemeimmel hátra s előrea hét pecséttel zárt jövőbe látna ma a világ!

Juhász Ferenc: Újév után

Dömötör Tekla: A népszokások költészete

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás

Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás