Csokonai Vitéz Mihály: [Újévi ajándék]

(részlet)

Most szegény háztól, hol az úr magános,Így telik. Majd tán vidorabb napunk lesz,Lilla ifjasszony ha jövő karácsonyt

Érheti vélem.E szívből eredett újesztendői ajándékZáloga szívemnek légyen örökre, Juli;Éljetek, óh szeretett lelkek! kiket édes örömmelGyakran emlegetek hegyközi lakhelyemen.

(részlet)

Újév napján írtam, amit eddig írtam,halott emlékeim fölött virrasztottam.Melyen át először néztem szét e földön,a kis ablakot most szomorúan törlöms nézem a hófedte határt fáradt szemmel:fehér buckáival, mint megőszült tenger. –

Adjon Isten minden jót

Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Jobb üdőt, mint tavaly volt,Ez új esztendőben;Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,Jó termést és jó vásártEz új esztendőben;Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Zsíros esőt, kövér hót,Ez új esztendőben;Bő aratást, szüretet,Egészséget, jó kedvetEz új esztendőben!Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Drága jó bort, olcsó sótEz új esztendőben;Jó kenyeret, szalonnátTizenkét hónapon átEz új esztendőben!Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Vegye el mind a nem jót,Ez új esztendőben;Mitől félünk, mentsen meg,Amit várunk, legyen meg,Ez új esztendőben!

Vörösmarty Mihály: Újesztendei szép kívánság

(részlet)

Éljetek míg kedvetek tart,

Éljen úri házatok,Míg a szép leány kapós lesz,

S kedves a bor, és kenyér,Míg szomszédba a magyarnak

Nem kell futni ezekért,Míg szivetek, mint a gyertya

Oly vídámon égdegel,Szemetekben az örömtűz,

És az erő nem hal el; –

Tóth Árpád: Újévi vers a vén házalóról és a fiatal vigécről

(részlet)

Meghalt a könnyet mázoló,Vesékbe gázoló,Rossz portékákkal házalóÓ esztendő,S most új, vígabb élet kezdendő! Nagy László: Adjon az isten

Malacpersely (fotó: Vimola Ágnes)

(részlet)Újév

A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja. A valóságban ez nem történhetett egyik napról a másikra. A consulok „évet nyitó” hivatalba lépésének ideje például egészen i.e. 153-ig március Idusának tájára esett, csak azt követően helyezték át január 1-jére. Mindazonáltal a római szokások tanúsága szerint bizonyos évkezdő jellege január 1-jének is régóta megvolt. A polgári évet a Saturnalia ünnep (dec. 17–23.) zárta le, s ennek „tizenkettedére” január 1-re, Janus isten orgiasztikus ünnepére esett a római „karácsony”, amennyiben ekkor ajándékozták meg az emberek kölcsönösen egymást, s szerencsét hozó örökzöld olaj- vagy babérággal díszítették fel otthonaikat. A kettősséget végül is Julius Caesar naptárreformja szüntette meg (i.e. 46), ezután került a római újév véglegesen január 1-jére.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium[Ez új idő…](részlet)Széki népdalEz új idő, újesztendő,Most kezd újulni,Újulását, víg örömmelKezdjük hirdetni.Hirdeti már a MessiástEljöttnek lenni,Legyetek a nagy IstennekMind új hívei. Újévköszöntő

Fonó, Budai Zeneház

(hanganyag)

Faltisz Alexandra: Ez új idő...

Adjon Isten minden jótAdjon Isten minden jótEz új esztendőben:Jobb üdőt, mint tavaly volt,Ez új esztendőben;Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,Jó termést és jó vásártEz új esztendőben;Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Zsíros esőt, kövér hót,Ez új esztendőben;Bő aratást, szüretet,Egészséget, jó kedvetEz új esztendőben!Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Drága jó bort, olcsó sótEz új esztendőben;Jó kenyeret, szalonnátTizenkét hónapon átEz új esztendőben!Adjon Isten minden jótEz új esztendőben:Vegye el mind a nem jót,Ez új esztendőben;Mitől félünk, mentsen meg,Amit várunk, legyen meg,Ez új esztendőben!

Vörösmarty Mihály: Újesztendei szép kívánság(részlet)Éljetek míg kedvetek tart, Éljen úri házatok,Míg a szép leány kapós lesz, S kedves a bor, és kenyér,Míg szomszédba a magyarnak Nem kell futni ezekért,Míg szivetek, mint a gyertya Oly vídámon égdegel,Szemetekben az örömtűz, És az erő nem hal el; –

Tóth Árpád: Újévi vers a vén házalóról és a fiatal vigécről(részlet)Meghalt a könnyet mázoló,Vesékbe gázoló,Rossz portékákkal házalóÓ esztendő,S most új, vígabb élet kezdendő!

Nagy László: Adjon az istenAdjon az Istenszerencsét,szerelmet, forrókemencét,üres vékámbagabonát,árva kezembeparolát,lámpámba lángot,ne kelljenkorán az ágyrahevernem,kérdésre választő küldjön,hogy hitem széjjelne düljön,adjon az Istenfényeket,temetők helyettéletet –nekem a kérésnagy szégyen,adjon úgyis, hanem kérem.

(részlet)Az év kezdőnapja

A római naptár kialakításakor, még a Hold járásához akarván igazodni, valószínűleg azért helyezték a decembert követő hónapot Ianus isten oltalma alá, hogy a téli napfordulót kővető újhold napján kezdhessék meg az új évet. Amikor pedig ez a naptár teljesen elszakadt a Hold járásától, egy, a hagyományoshoz közeli időponton rögzítődött az évkezdet – történetesen 8 nappal a téli napforduló után. A ciklikus luniszoláris évek egy hónapot is könnyűszerrel kitevő ingadozásai pedig azt eredményezték, hogy az év kezdete a ciklus adottságai szerint hol megelőzte, hol követte valamelyik napfordulót vagy napéjegyenlőséget, bár mindig a közelükbe esett.

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd(részlet)Újév

Újév (jan. 1.) vagy kiskarácsony Krisztus körülmetélésének ünnepe. A Müncheni-kódex naptárában: Úrnak környekezete napja, az Érdy-, Lányi-kódexben kiskarácsony, Bornemissza Péter és Telegdi Miklós prédikációiban Úr körülmetélkedése.

A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére kicsapongásokkal ülték meg, ennek helyére rendelte az Egyház a circumcisio ünnepét. Már a rómaiak is e napon jót kívántak egymásnak az új esztendőre, amelyet ajándékkal (strena) viszonoztak.

Biblia – Szám 6,22–27– Az áldásSzent István Társulati Biblia

Így szólt az Úr Mózeshez: "Mondd meg Áronnak és fiainak: Így áldjátok meg Izrael fiait, e szavakkal: Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen neked üdvösséget! Hívják le Izrael fiaira a nevem, és én megáldom őket."

Biblia – Gal 4,4–7–Isten gyermekei vagyunkSzent István Társulati Biblia

De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya! Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.

Biblia – Lk 2,16–21 – A pásztorok hódolata; A névadásSzent István Társulati Biblia

Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik. Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.

Bod Péter: Szent Heortokrátes(részlet)

Az esztendőnek legelső napja ez: melyet a római pogányok nagy örömben, sokféle vigasságokkal, áldozatokkal, egymásnak köszöntésekkel, ajándékokkal, vendégeskedésekkel, táncokkal, oktalan állatoknak bőrökben való öltözésekkel, férjfiaknak asszonyok, asszonyoknak férjfiak köntösökbe való járásban s még sok fertelmes vétkekben is töltöttek el. A pogányok keresztyénekké lévén, ez a megrögzött rossz szokás a keresztyének közé is béjött, hogy azt töltötték (1) nagy vigasságban, táncban, vendégségben, (2) egyik a másiknak köszöntésekben, (3) ajándékoknak küldözésekben, amelyek mind édesekből, mézes tésztaneműből, figékből, malozsa-szőlőkből állottak. (4) Utcákon nyargalódzottanak, a gazdagoknak ajtajokon éneklettek, muzsikáltak. (5) Zöld füvet, ágat tettek el a házban, a személyek számok szerént, abból jövendöltek. (6) Tüzet és házi eszközöket azon a napon ki nem adtanak.

(...) még a mi időnkben is sok rendeletlenségek mennek véghez; bizonyítják ezt azok, akik Újesztendő éjtszakáján zöld fű vagy hagyma kalendáriomokat készítenek. Nem is lehet minden babonát eltörleni, amíg az ember lészen a földön.

II. János Pál: Újévi ima

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium honlapja

(vers)Szentmihályi Szabó Péter: Újév előtti számvetés

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium honlapja

(vers)

(részlet)Köszöntők, kántálás

A január elseje hazánkban régóta az ajándékosztás napja (Dies Strenarum). Galeotto Mátyás király udvaráról szólva így ír: „Kalendis Januariis, in circumcisione Christi consueverunt Hungari strenam dare, hoc est donum, pro bono omine incipientis anni. [Január 1-én, Krisztus körülmetélésének napján a magyarok sztrénát, vagyis ajándékokat szoktak adni, hogy jól kezdődjék az év.]

Mint Zsigmond lengyel herceg számadáskönyve igazolja, a XVI. század legelején is (tehát a naptárreform előtt) január elsején volt a budai királyi udvarban az újévi ajándékosztás. Egyházak, iskolások, kertészek és várkatonák, zenészek és szakácsok, a kutyás citerás, a különböző mesteremberek mind január elsején kapnak ajándékot. Ezen a napon minden iskolából eljönnek Zsigmondhoz a diákok; az ostyahordás szokásáról is hallunk már e feljegyzésekben.

Tamási Áron: Hatvannégy elindul(részlet)

Nagyon régi hónap a január. Több mint két és fél ezer éves. A rómaiak második királya alapította, Numa Pompilius, s szabinokat jellemző rendszeretettel. De akkor, s még sokáig, nem volt olyan jó dolga ennek a januáriusznak, mint a későbbi időkben. Ugyanis a hónapok között a tizenegyedik helyre osztotta a király, s csak idők teltével rukkolt az első helyre. A dicsőségét azonban meg kellett fizetnie, mert szegény januáriusznak levágták a farkát, s így lett belőle csak január.

Nevében az istenek atyját őrzi, Ianust. Ha valaki nagy cselekedetre határozta el magát, Ianushoz imádkozott. Öreg isten lévén bizonyára fárasztó volt neki, hogy erre-arra forgassa a fejét, s úgy vigyázza, hogy nem jön-e valamerről veszedelem. Ezért két arcot vett magára, s így kényelmesen őrködött.

Csokonai Vitéz Mihály: [Újévi ajándék](részlet)Most szegény háztól, hol az úr magános,Így telik. Majd tán vidorabb napunk lesz,Lilla ifjasszony ha jövő karácsonyt Érheti vélem.E szívből eredett újesztendői ajándékZáloga szívemnek légyen örökre, Juli;Éljetek, óh szeretett lelkek! kiket édes örömmelGyakran emlegetek hegyközi lakhelyemen. Tompa Mihály: Új évkor(részlet)Isten házába gyűlA hívő nép új évnek ünnepén;Holott forró imátA buzgó néppel híven mondok én.És a fohász imígySzáll ég felé: ajándokozz nekünkAz új év kezdeténÚj szívet, új lelket, jó Istenünk! Virág Benedek: Újesztendőkor(részlet)Jer, kérjünk az Egek nagy Urától annyi segédet,Annyi erőt, hogy nyujthassuk hosszabbra hanyatlóNapjait éltünknek szép érdemek által; ezekbőlÁllnak az esztendők nem számból. Arany János: Almanach 1878-ra(részlet)Itt van tehát: megjött az Új év, Mint biztató előlegem;Háromszázhatvanöt nap-éjre Halvány reményszínt hoz nekem;Bár majd, ha eljön a valódi, Nem lesz, mint most, ruhája zöld;Inkább hiszem, hogy a küszöbnél Fejér, halotti leplet ölt. Arany János: Újévi köszöntés(részlet)Így bolyongok télen, nyáron,Porba, fagyba, vizen, sáron Tisztem teljesítni kész;És most boldog új esztendőtKíván szebbnél szebb jövendőt Tüge Sándor levelész Rájnis József: Új-esztendői ajándékocska(részlet)Minthogy az új esztendőnek víg hajnala fénylik, És sok gyenge leány szép adománynak örűl,Én is imez képpel tisztellek; ha engemet esmérsz, Tudva vagyon nálad, kedves Hiella! kié?

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás

Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás

Illyés Gyula: Újév napján írtam

Adjon az Istenszerencsét,szerelmet, forrókemencét,üres vékámbagabonát,árva kezembeparolát,lámpámba lángot,ne kelljenkorán az ágyrahevernem,kérdésre választő küldjön,hogy hitem széjjel